Apró, de annál fontosabb információ lehet SZJA 1% kedvezményezettek számára az alábbi tájékoztatás:

Az köztudott, hogy legkésőbb mely időpontig használható fel a kiutalt összeg. Elkölthető a kiutalást követő év végéig, illetve tartalékolással még egy évvel kitolódik ez az időpont.

Azonban állandóan felmerülő kérdés, hogy mely időponttól kezdhetjük költeni (számolhatunk el költségeket) a kiutalt összeget.

Legfrissebb NAV állásfoglalásunk alapján, miszerint a jogszabály "nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a támogatás kiutalását követő időszakra vonatkozóan számolható el cél szerinti és működési költség", ezért akár a kiutalást megelőző költségek is elszámolhatók SZJA 1% terhére.

Mint civil szervezetek vezetői, önkéntesei bizonyára hallottak arról, hogy az Országgyűlés megszavazta „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" (2017. évi LXXVI. törvény) szóló jogszabályt.
A törvényt, a Magyar Közlönyben 2017. június 19-én hirdették ki, az ez utáni nyolcadik napon, 2017. június 27-én lépett hatályba, tehát időszerű foglalkoznunk vele.
Tájékoztatásként itt összegezzük kinek, miként, mikor kell vele foglalkoznia.

Az e-ügyintézési törvény 2018. január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek - köztük a civil szervezetek - számára is kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézést, amely az úgynevezett Cégkapu szolgáltatáson keresztül valósul meg.

Mi is az a cégkapu?

A cégkapu nem más, mint a gazdálkodószervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely elviekben 2018. január 1-jétől a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál (az önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, további államigazgatási szervezetekkel is elektronikus úton tudnak ügyet intézni, hivatalos dokumentumokat küldeni, fogadni.)

Van teendője a civil szervezetnek a cégkapuval kapcsolatban?

IGEN! Az úgynevezett cégkapun regisztrálni kell a szervezetet. A bejelentést a cegkapu.gov.hu oldalon lehet megtenni.

SZJA 1% kedvezményezettek részéről örök kérdésként merül fel, hogy mi tartozik a működési jellegű költségek közé. Az SZJA 1%-os törvény tételesen felsorolja, hogy működési költségként mire fordíthatjuk a felajánlott összeget. A felsorolás olyannyira tételes, hogy nem is volt értelmezhető másként, minthogy „csak ezt és mást nem”.

2017.01.01-től azonban egy apró, de annál fontosabb módosítás került a jogszabály ezen részébe:
A „költségként” szövegrész helyébe a „költségként különösen” szöveg lépett. A változás alapján a korábbi taxatív felsorolás helyett, a törvény példálozó jelleggel sorolja fel a működési költségeket.
Vagyis a jogszabályban található felsorolást nem kell szigorúan értelmezni és működési költségként vehető figyelembe például a szervezet által fizetett könyvelési díj (!) is.
Ezzel a módosítással jelentősen bővül a szervezetek mozgástere az SZJA 1% felajánlások felhasználásakor.